Fehérvárcsurgó község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Móri kistérség
Lakosság: 1860 fő
Terület: 29.65 km²
Népsűrűség: 62,73 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 22

Fekvése

Fejér megye DNy-i részén, a Móri víz mellett, Bodajk és Székesfehérvár mellett található település. Bodajk 4 km, Székesfehérvár 13 km, Mór11 km távolságra található.

Nevének eredete

Neve a „csurgó” főnévből keletkezett, a település ugyanis valamikor egy csörgedező forrás vagy víznyerőhely mellé épült. A „Fehérvár” előtag talán Székesfehérvár (Fehérvár) közelségére utal. Más feltevések szerint a község határában álló egykori várról, „fehér” előtagját pedig a Somogy megyében lévő Csurgótól való megkülönböztetésként kapta.

Története

Fehérvárcsurgó és környéke ősidők óta lakott hely, amit az újkőkori, kora vaskori és a római korból származó leletek sokasága jelez: Gaja-völgyi újkőkori telepek, a Vár-hegyen talált kora vaskori földvár, a falutól északra található kunhalmok, Szilvakút és Azsókút területén talált római téglák és pénzek. Itt találhatók a római Pannonián áthaladó utak csomópontjában álló római település Osones romjai is. A fennmaradt krónikák, Anonimus leírása alapján a környék Árpád vezér törzsének szállásterülete volt.

Nevének első említése az oklevelekben 1236-ból való. Ekkor Chyrgov alakban írták, de neve előfordult a későbbiekben Chorgou, Churgo, Chorgo, Churggo, Chiorgo, Czwrgo stb. alakokban is.

1326-ban a Csák nembeliek, 1430-tól a Rozgonyiak, 1489-től Szapolyai István birtoka. 1525 után a települést I. Ferdinánd és Szapolyai János felváltva birtokolta.

1591-1606 között a települést folyamatosan lakták, majd a tizenötéves háború alatt elnéptelenedett. A háború befejeztével a lakosság visszatérése és betelepítések folytán újra lakottá vált, és a Nádasdyak birtoka lett.

1691-ben I. Lipót Csurgót az osztrák származású Hochburg Jánosnak adományozta, majd később házasság révén a Perényiek birtokába került, akik 1834-ben elzálogosították a Károlyiaknak, és 1854-ben a birtok visszavásárlási jogáról is lemondtak. 1867-ben Károlyi György és jobbágyai között létrejött az úrbéri egyezség a maradványföldek kiméréséről.

Csurgó (1903-tól Fehérvárcsurgó) nagyközségi rangot kapott, az 1871-86 közötti, községek rendezéséről szóló törvény alapján.

Az I. világháborúban a fehérvárcsurgóiak is teljesítettek frontszolgálatot. A II. világháború idején 1944-ben Fehérvárcsurgó is hadszíntérré változott, közel három hónapig harc folyt itt, a települést 45 alkalommal érte légitámadás, és teljesen lakatlanná vált. 1945-ben a visszavonulásukkor a németek felgyújtották.

1945-ben a településen is megalakult a földigénylő bizottság, és 1946 nyarára befejeződött a földosztás. Ugyanebben az évben megalakult a településen a Földművesszövetkezet is. 1976 szeptemberében átadták az új általános iskolát, s 20 férőhelyes napköziotthont is kialakítottak. 1983-ban harminc taggal megalakult a faluban a Nyugdíjas klub is.

1991-ben kiépült a kábeltelevíziós, majd a telefonhálózat. 1996-ra kiépült a földgázhálózat, majd a szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító is megépült a településen.

Nevezetességei

Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó

Károlyi-kastély – 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával a Károlyi György építtette, Heinrich Koch bécsi építész tervei szerint. A munkálatokban a fiatal Ybl Miklós is részt vett. A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott. A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük húzódó ballusztráddal. A kastély az építtető Károlyi György személye miatt nemzeti kegyhely, hiszen a gróf a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának. A kastélyudvarban található franciakertet alakítottak ki. A kastélyt hatalmas fákból álló parkerdő veszi körül. Több mint 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, valamint tó, sétányok és hidak.
Katolikus temploma az 1700-1800-as években készült, majd 1873-ban átépítették. Tornya a homlokzat előtt emelkedik. A templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Hajója síkmennyezetes.
Református temploma 1789-ben épült. Tornya homlokzat előtti, hajója síkmennyezetes, szentélye egyenes záródású.

Híres emberek

gróf Károlyi György (1802–1877) főispán, politikus, mecénás, az MTA egyik alapítója
gróf Károlyi József (1884–1934) parlamenti képviselő, Fejér vármegye főispánja
Itt született 1909. szeptember 27-én Amerigo Tot – Tóth Imre szobrászművész. A művész 1968-ban szülőfalujának adományozta "Csurgói Madonna című szobrát, mely a római katolikus templomban látható.
Kéthly József 1839-ben született a településen, szegény zsellércsalád gyermekeként.. Apja nagy áldozatok árán taníttatta. Az orvosegyetem elvégzése után 31- évesen lett a Rókus Kórház főorvosa. A neurológia és az elektromos kezelés egyik úttörője volt. 1897-ben ő alakította meg az Országos Orvosszövetséget. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben levelező tagjává választotta. Emlékét a településen az orvosi rendelő falán elhelyezett emléktáblaőrzi.

Következő községek

További községek